Építési engedély: Minden, amihez kell – és amihez nem (2020)

Építési engedély: Minden, amihez kell – és amihez nem (2020)

2020-10-07

Az építési engedélyezéssel kapcsolatos jogszabályokat a 37/2007. (XII. 13.) számú ÖTM-rendelet tartalmazza – 2008 január 1-jén helyezték hatályba.

A törvény több eljárási módot is megkülönböztet:

• Építési engedély nélkül építhető,
• Bejelentéshez kötött,
• Építési engedélyhez kötött építmények.

Az egyes eljárások körébe tartozó építési tevékenységek listája rendszeresen módosul. Fontos változás például, hogy 2013-ban még csak két eljárási mód volt a mai hárommal szemben – nem voltak bejelentéshez kötött tevékenységek. A lista, amely az építési engedély nélkül építhető építményeket tartalmazza, több alkalommal is változott A 300 m2 alatti összes hasznos alapterülettel rendelkező lakóépülethez is már csak egyszerű bejelentési kötelezettségre van szükség – a könnyebb ügyintézés érdekében pedig jelentősen csökkentették az engedélyhez kötött építmények listáját.

Érdemes folyamatosan figyelemmel kísérni az Országos Építésügyi Nyilvántartást, ahol nyomon követhetőek a legfrissebb változások. Az ügyintézési procedúrát pedig a Kormányablak hivatalos oldalán vagy az e-építési portál ÉTDR felületén tudja bárki kezdeményezni.

Mihez kell építési engedély, illetve melyek a bejelentési kötelezettség alá tartozó, vagy az építési engedély nélkül építhető építmények 2020-ban?

 

Építési engedély 2020-ban

A fentebb említett 2007-es rendelet 3 építmény kategóriát különböztet meg:

• Építési engedély nélkül építhető
• Bejelentéshez kötött
• Építési engedélyhez kötött

Az építési engedély köteles munkálatoknak is van két csoportja, mégpedig a normál építési engedélyhez kötött és az egyszerűsített építési engedélyhez kötött építmények.

Alább megtalálható a teljes lista, amelyből kiderül, hogy a melléképület, garázs, kocsibeálló, hétvégi ház, faház, télikert, vagy a tetőcsere engedélyhez kötött-e.

 

1. Építési engedély nélkül építhető építmények 2020

Ide tartozik minden olyan építmény, amely nem építési engedély köteles, és bejelentési kötelezettség sem tartozik hozzájuk.

Építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklete szerint:

“1. Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik.

2. Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása.

3. Meglévő építményben új égéstermék-elvezető kémény létesítése.

4. Új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg.

5. Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.

6. Épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása.

7. A 14. pont e) alpontjában és a 29. pontban foglaltak figyelembevételével a kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet.

8. Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot.

9. Önálló reklámtartó építmény, valamint gépjármű-üzemanyag egységárának feltüntetésére szolgáló oszlop vagy tábla építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.

10. Temető területén:

a) sírbolt, urnasírbolt építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m2 alapterületet, vagy a 3,0 m magasságot,

b) urnafülke, sírhely, sírjel építése, elhelyezése.

11. Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t.

12. Emlékfal építése, amelynek talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t.

13. Park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással - vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal - rendelkező műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése.

14. Megfelelőség-igazolással - vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal - rendelkező építményszerkezetű és legfeljebb 180 napig fennálló

a) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény,

b) kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény,

c) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek),

d) ideiglenes fedett lovarda,

e) legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas - az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti - állvány jellegű építmény építése.

15. Növénytermesztésre szolgáló üvegház építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása.

16. Növénytermesztésre és gombatermesztésre szolgáló fóliasátor építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása.

17. A 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú siló, ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti vagy alatti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.

18. A magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, kerti tó építése.

19. A telek természetes terepszintjének építési tevékenységgel összefüggő, 1,0 m-nél nem nagyobb mértékű, végleges jellegű megváltoztatása.

20. Támfal építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, amelynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,5 m magasságot.

21. Kerítés, kerti építmény, tereplépcső, járda és lejtő, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, valamint zöldségverem építése, építménynek minősülő növénytámasz, növényt felfuttató rács építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.

22. Mobil illemhely, mobil mosdó, mobil zuhanyozó elhelyezése, árnyékszék, illemhely (kivéve csoportos illemhely) építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.

23. Napenergia-kollektor, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó építményen vagy építményben való elhelyezése.

24. Építménynek minősülő, háztartási hulladék elhelyezésére szolgáló hulladékgyűjtő és - tároló, sorompó, árnyékoló elhelyezése.

25. Telken belüli közmű becsatlakozási és -pótló műtárgy építése.

26. Telken belüli geodéziai építmény építése.

27. Zászlótartó oszlop (zászlórúd) építése, amelynek terepszinttől mért magassága a 6,0 métert nem haladja meg.

28. Építési tevékenység végzéséhez szükséges, annak befejezését követően elbontandó állványzat és felvonulási építmény építése.

29. A 7. pontban és a 14. pont e) alpontjában foglaltak figyelembevételével a magasles, vadetető, erdei építmény, kilátó építése, amelynek a terepcsatlakozástól mért legfelső pontja az 5,0 m-t nem haladja meg.

30. Közforgalom elől elzárt, telken belüli út, parkoló, áteresz, bejáró-, átjáró-híd építése.

31. A pince építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a 20 m3 légteret és a 2,0 m mélységet

32. Közterületen, filmforgatáshoz kapcsolódó építmény építése.

33. A lakó rendeltetést bemutató épület építése, amely a nemzetközi innovációs házépítő verseny keretében vagy kutatási, kiállítási célból valósul meg.

 

2. Bejelentés köteles építési tevékenységek

Fontos, hogy az épület összes hasznos alapterülete ne haladja meg a 300 négyzetmétert.

Ha az egyszerű bejelentéssel épülő lakóépülethez szükséges egy támfal építése vagy tereprendezés, akkor az építési engedély nélkül is kivitelezhető.

Maga a bejelentés, illetve annak folyamata újabban nem változott, minden esetben az e-napló készenlétbe helyezésével, illetve a dokumentumok feltöltésével indul.

Emellett csak költségvetési kiírást kell készíteni – ez könnyítést jelent a korábbi “tervezői” kiíráshoz képest.

Ilyen esetekben az építésfelügyeleti hatóság vesz részt a bejelentési folyamatban az építésügyi hatóság helyett.
Csak az építésfelügyeleti hatóságot szükséges tájékoztatni, hiszen ők tájékoztatják:

a) a telek fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzőjét, valamint

b) a telek fekvése szerinti területi szakmai kamarát,

c) a telek tulajdonosát, amennyiben nem az építtető a tulajdonosa vagy az építtetőn kívül más személy is tulajdonjoggal rendelkezik.

Emellett magát az épület megépítésének tényéről kibocsátott hatósági bizonyítvány is a felügyelet bocsátja ki.

Mivel a bejelentés sokat egyszerűsödött, ezért az ügyintézési határidő is lerövidült a tájékoztatás kiadására – csupán nyolc nap áll rendelkezésre a korábbi tizenöt nap helyett.

De nem csak a bejelentés, hanem a hatósági bizonyítvány iránti kérelem tartalma is sokat egyszerűsödött, mivel nem szükséges benyújtani sem az épületre elkészített energetikai tanúsítványt, sem pedig az építési napló összesítő lapját.

Magára a hatósági bizonyítványra akkor van szükség, ha a 300 m2 összes hasznos alapterületet meg nem haladó új lakóépület felépítése, illetve az ennél nem nagyobb, már meglévő lakóépületek bővítése befejeződik. Gyakorlatilag ezzel válik hivatalossá a használatbavétel, ez igazolja a rendeltetésszerű és biztonságos használatot.

 

3. Építési engedély köteles tevékenységek 2020-ban

Mire kell építési engedély?

Ahogy korábban említettük, az építési engedély köteles munkálatoknak van két alcsoportja, mégpedig a normál építési engedélyhez kötött és az egyszerűsített építési engedélyhez kötött építmények.

 

3 Egyszerűsített építési engedélyhez kötött

 

1.

a) Azon meglévő építmény bármely okból történő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megerősítése, homlokzatának megváltoztatása, tetőtér-beépítése, mely építése e rendelet szerint építési engedélyhez, egyszerűsített építési engedélyhez kötött lenne, ha a felsorolt építési tevékenység során az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit is meg kell változtatni, át kell alakítani, el kell bontani, meg kell erősíteni.

b) Az e rendelet szerint építési engedélyezéshez vagy egyszerűsített építési engedélyhez kötött, használatbavételi engedéllyel még nem rendelkező, építőipari kivitelezés alatt álló építmények tartószerkezeti rendszerének vagy tartószerkezeti elemeinek megváltoztatása, megerősítése (módosított építési engedélyezés).

2. Akkreditált intézet által bevizsgált technológiával, szerkezeti elemekkel, rétegrenddel és kialakítással (ETA,ÉME) rendelkező könnyűszerkezetes épületek (kész-vagy gyorsház stb.) építése.

3. Temető területén sírbolt, urnasírbolt építése 50 m2- t és 3,0 m építménymagasságot meghaladó mértékben.

4. Műemléki területen lévő telken meglévő nem védett építmény, önkormányzati rendelettel védetté nyilvánított meglévő építmény

a) homlokzatán végzett átalakítási, felújítási, vakolási, színezési, felületképzés-módosítási építési tevékenység, vagy nyílászáró-csere,

b) homlokzatára, födémére vagy tetőzetére szerelt bármely szerelvény, berendezés, antenna, antennatartó szerkezet, műtárgy, égéstermék-elvezető létesítése;

c) homlokzatán, tetőzetén, valamint műemléki területen hirdetési vagy reklámcélú, illetve művészeti ábrázolást tartalmazó építmények, berendezések, szerkezetek elhelyezése méretre való tekintet nélkül.

5. Polgári lőtér műtárgyainak építése.

6. Elektronikus hírközlési építmény esetében

a) antenna elhelyezése, ha bármely irányú teljes mérete a 4,0 métert meghaladja;

b) műtárgynak minősülő antennatartó szerkezet létesítése, ha - az antennával együtt mért - bármely irányú teljes mérete a 6,0 métert meghaladja;

7. A telek természetes terepszintjének végleges jellegű megváltoztatása;

a) beépítésre nem szánt, védett természeti területen, Natura 2000 területen 1,0 m-t meghaladóan;

b) egyéb területen 2,0 m-t meghaladóan.

8.

a) 6,0 m építménymagasságot meghaladó, új, önálló (szabadon álló) égéstermék-elvezető létesítése;

b) meglévő építményben égéstermék-elvezető létesítése, ha emiatt az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit is meg kell változtatni, át kell alakítani, el kell bontani, meg kell erősíteni.

9. Megfelelőségi tanúsítvánnyal, illetve jóváhagyott műszaki specifikációval nem rendelkező építményszerkezetű tömegtartózkodás céljára alkalmas,

a) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó,

b) mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény építése

c) zárt, állandó jellegű kiállítási célú területen belül kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény építése;

d) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek) építése.

10. Megfelelőségi tanúsítvánnyal, illetve jóváhagyott műszaki specifikációval rendelkező építményszerkezetű, állandó jellegű, 180 napot meghaladóan fennálló tömegtartózkodás céljára alkalmas,

a) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény,

b) zárt, állandó jellegű kiállítási célú területen belül kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény,

c) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek) építése. 

11. Védett természetvédelmi területen és NATURA 2000 területen megfelelőségi tanúsítvánnyal, illetve jóváhagyott műszaki specifikációval rendelkező építményszerkezetű, állandó jellegű, 180 napot meghaladóan fennálló

a) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény,

b) zárt, állandó jellegű kiállítási célú területen belül kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény,

c) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek) építése. 12. 6,0 m vagy annál nagyobb építménymagasságú, vagy 60 m3 vagy annál nagyobb térfogatú épített siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, föld feletti vagy alatti tartály tároló elhelyezéséhez építmény építése.

13.

a) A 100 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű, 6,0 m vagy annál kisebb építménymagasságú, emberi tartózkodásra nem alkalmas vagy nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése,

c) műemléki-, világörökség, védett természetvédelmi, Natura 2000 területen az 50 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű, 2,5 m vagy annál kisebb építménymagasságú, emberi tartózkodásra nem alkalmas vagy nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény, állatkifutó és trágyatároló építmény építése.

14. Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel, emlékfal építése, elhelyezése, ha

a) annak talapzatával együttmért magassága 6,0 méternél nagyobb,

b) a talapzatának magassága 6,0 méternél nagyobb.

15. Építménytől különállóan a 20,0 m2-es felületnagyságot vagy a 3,0 m-es magasságot meghaladó, tartószerkezettel is rendelkező reklám-, cég-, címtábla vagy fényreklám, hirdetési vagy reklámcélú, illetve művészeti ábrázolást tartalmazó építmény, kirakatszekrény építése, elhelyezése, létesítése.

16. A rendezett terepszinttől számított 2,0 m-nél méternél magasabb támfal építése és legalább egy ilyen méretű támfal által határolt támfalgarázs építése.

17. Közforgalom elől elzárt telken belül 3,0 m fesztávnál nagyobb áteresz, bejáró-, átjáróhíd építése.

18. Az épület szerkezetével egybe, vagy összeépített, fix, a homlokzati síktól 4,0 m-nél nagyobb kiállású vagy 50,0 m2-nél nagyobb vízszintes vetületű előtető, védőtető építése.

19.

a) 100 m2 bruttó alapterületet meghaladó és 6,0 m-es építménymagasságnál nagyobb méretű, aa) az év során legfeljebb 180 napra felállított idényjellegű, huzamos emberi tartózkodásra nem szolgáló üvegház építése beépítésre szánt területen, ab) az év során 180 napot meghaladóan felállított állandó jellegű, huzamos emberi tartózkodásra nem szolgáló üvegház építése beépítésre nem szánt területen,

b) beépítésre szánt területen 50,0 m2 bruttó alapterületet meghaladó és 6,0 m vagy annál nagyobb építménymagasságú, huzamos emberi tartózkodásra nem szolgáló üvegház építése.

20. 100,0 m3-nél nagyobb térfogatú vagy 2,0 m-nél mélyebb magánhasználatú épített kerti víz-, fürdőmedence, épített kerti tó építése.

21. Fóliasátor építése

a) beépítésre nem szánt területen - a mezőgazdasági terület kivételével - állandó (nem idényjellegű, több mint 180 napra felállított), méretkorlát nélkül,

b) beépítésre szánt területen;

ba) idényjelleggel (legfeljebb 180 napra felállított) bruttó 500,0 m2-nél nagyobb alapterülettel és 7,0 m-nél nagyobb építménymagassággal;

bb) állandó jelleggel (nem idényjellegű, 180 napnál hosszabb időre felállított) 3,0 m-nél nagyobb építménymagassággal.

22. Az OTÉK 4. számú mellékletében meghatározottak szerint személygépkocsi elhelyezési kötelezettséggel járó és 30,0 m2-es vagy annál kisebb, de 10,0 m²-nél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi, vendéglátó célú építmény építése.

23. Műemlékben, műemléki területen meglévő építményben huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó önálló rendeltetési egységek számának megváltoztatása.

 

4. Csarnoképületek engedélyezési és kivitelezési tervdokumentációja, a tervezés menete

A csarnok (raktár, üzem) épületek építése legtöbbször engedély köteles tevékenységnek minősülnek. Az alábbiakban leírjuk, hogy az ilyen jellegű épületek tervezése és engedélyeztetése hogy történik.

Terv fajták:

1. Előkészítő-vázlatterv
2. Engedélyezési terv
3. ​Kivitelezési terv

Tervező kiválasztását követően a területről geodéziai alapszintezés illetve talaj mintavételek és vizsgálatok elvégzése következik.

Amíg ezen vizsgálatok illetve mérési munkák készülnek, addig az Építtető által készített tervezési program (szerződéskötéskor rendelkezésre kell állnia) alapján tervező beépítési- illetve alaprajzokat, homlokzati terveket készít, amelyek Építtetői elfogadását követően elkészülnek a vázlattervek.

Ezen munkákkal párhuzamosan a szakági (elektromos, gépész, közmű) tervezők a telek kapcsán fellelhető közművekről tájékozódnak és a tervezési program és egyeztetések alapján a szükséges közmű igényeket is kiszámolják.

Az engedélyezési tervdokumentációnak kihagyhatatlan dokumentuma az üzemeléstechnológiai leírás, amelyet Építtető adatszolgáltatása alapján készítenek a felek. Ezen dokumentum az építészeti és a tűzvédelmi, környezetvédelmi tervezés alapja is.

Az építészeti tervek elkészültével párhuzamosan az engedélyezéshez szükséges szöveges munkarészek kidolgozása is megtörténik. Az engedélyezési tervek Építtetői elfogadását követően az ÉTDR felületen általában a tervező Építtető meghatalmazásával a dokumentációt felölti és ezáltal elindítja az eljárást.

Az engedélyeztetés időszakában az esetlegesen kiírt hiánypótlásokat természetesen fel kell tölteni és megkezdhető a kivitelezési tervdokumentáció készítése.

Az engedélyeztetési idő gyakorlatban cca. 60 nap (jogszabály szerint 35 nap), amely időszakban a kiviteli tervek kidolgozása megtörténhet.

A kiviteli tervek az engedélyezési tervdokumentáció alapján készül, amennyiben abban olyan módosításokat eszközölnek a felek, hogy engedély módosításra van szükség, akkor új dokumentáció feltöltésével szintén engedélyeztetési eljárást kell indítani.

A kivitelezési tervdokumentáció, mint ahogy a nevében is benne van a kivitelezés megvalósíthatóságát hivatott biztosítani, részletesebb, kidolgozottabb jogszabály szerinti műszaki tartalommal, többek között árazatlan tervezői költségvetéssel együtt.

Az engedély kiadását követően szükséges az abban szereplő esetleges hatósági kikötéseket a kiviteli tervre átvezetni, majd ezt követően a jogerős építési engedély kiadásakor már kivitelezési tervdokumentációval is tudunk rendelkezni.

Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009 (IX.15.) kormányrendelet szerint az építési naplót általános építmények esetében a 2013. október 1-je után induló építőipari kivitelezéseknél elektronikusan kell vezetni. Tehát kivitelezés megkezdése előtt az elektronikus építési naplót készenlétbe kell helyezni, majd a kiviteli tervdokumentációt a felületre feltölteni.

Amennyiben 1000 m2-nél nagyobb épület tervezését-kivitelezését tervezi, már a korai lépéseknél (telekválasztás, építésjogi lehetőségek, stb.) keresse cégünket bizalommal, és egyúttal tekintse meg generál tervezési- és kivitelezési munkáinkat.